Antanas Mockus kolumbiai filozófus és matematikus kétszer is vezette Bogotá városát polgármesterként – és nem a megszokott eszközökkel. Újító intézkedéseivel nemcsak az infrastruktúrát fejlesztette, hanem mélyrehatóan formálta a város lakóinak viselkedését és gondolkodásmódját.
Antanas Mockus 1995-97 és 2001-2003 között vezette Kolumbia fővárosát, Bogotát.
Mockus felismerte, hogy egy város működését nem lehet pusztán szabályokkal és büntetésekkel rendbe tenni. A társadalmi normákhoz kellett nyúlni – méghozzá kreatív és sokszor meghökkentő módszerekkel. Az egyik legismertebb akciója során pantomimművészeket vetett be az utcákon: 420 artistát képeztek ki, hogy élőben utánozzák és kifigurázzák a szabályszegőket – legyen szó piroson átsétáló gyalogosokról vagy szabálytalanul parkoló sofőrökről. A cél nem a megszégyenítés, hanem a tükröt tartó humor volt – és működött.
Egy másik ikonikus kezdeményezése a „Férfiak nélküli éjszaka” volt, amikor arra kérte a férfiakat, hogy maradjanak otthon, míg a nők szabadon szórakozhattak a városban – női rendőrök biztosítása mellett. A víztakarékosság népszerűsítésére pedig saját fürdőszobáját állította színpadra: nyilvánosan demonstrálta, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan zuhanyozni. Az akció hatása kézzelfogható volt: a város vízfogyasztása 40%-kal csökkent.
A kreativitás eredményei nemcsak látványosak, de mérhetően hatékonyak is voltak. Bogotá gyilkossági rátája 70%-kal esett vissza, a halálos közlekedési balesetek száma több mint felére csökkent. Több mint 7000 közösségi biztonsági csoport alakult, és az alapinfrastruktúra is hatalmasat fejlődött: a vezetékes ivóvízzel ellátott otthonok aránya 79%-ról 100%-ra, a csatornázottság 71%-ról 95%-ra nőtt. De talán az egyik legbeszédesebb adat: amikor arra kérte a lakosokat, hogy fizessenek önként 10% extra adót a város fejlesztésére, 63 ezer ember igent mondott.
Mockus módszerei nem mindenhol és nem minden időszakban működtek ugyanúgy, de hatásuk hosszútávon is érezhető maradt. Ő nem csupán városvezető volt, hanem gondolkodásformáló. A példája azt mutatja meg, hogy a városfejlesztés nemcsak betonnal és szabályozással történik, hanem humorral, bátorsággal és kulturális innovációval is.
Ha részletesen is érdekel Mockus munkássága, hallgasd meg ezt a műsort is!
